Szent Kilit-templom története

Siófok-Kiliti katolikus templomának és plébániájának védőszentje egyúttal a városrész névadója is. A Kilit név a latin Cletus vagy Anaclet középkori magyar változata, Szent Kilit pápa pedig a hagyomány szerint Szent Péter második utóda volt a római püspöki székben az I. század vége felé, 76-88 között. Athéni születésű lehetett, és az első római keresztények közé tartozhatott. Domitianus császár keresztényüldözése idején szenvedett vértanúságot, testét Szent Péter sírja mellett temették el, vagyis az ő sírja is a mai Szent Péter Bazilika alatt lehet. Ünnepe a római naptárban április 26., ezért templomunk búcsúnapját április utolsó vasárnapján tartjuk. Magyarországon egyedül a kiliti templom őrzi Szent Kilit pápa emlékét, a főoltárkép is az ő megdicsőülését ábrázolja. Településünk nevének első okleveles említése Cleti alakban 1229-ből való.

Az 1333-ban készült pápai tizedjegyzék a plébániák közé sorolja, s ebből a forrásból tudjuk, hogy akkoriban plébánosát Tamásnak hívták. A török hódoltság alatt a falu sokat szenvedett, bár nem néptelenedett el. A lakosság – nem tudjuk mikor – református hitre tért át, így a templom is református lett. Ez a középkori templom, amelyet ekkoriban helyre kellett állítani, a mai katolikus templomtól délkeletre, a plébánia telkén állhatott.

A veszprémi káptalan 1673 táján szervezte újjá a kiliti plébániát elsőként a somogyi területen, a templomot pedig ismét a katolikusok kezére juttatta. Innen gondozták a környék katolikusait, így a siófokiakat is. 1703-ban, a Rákóczi-szabadságharc kezdetén a helybeli reformátusok a kurucok segítségével kiűzték a faluból a katolikus plébánost, Podszlanszky Sztaniszlausz Jánost, és ismét birtokba vették a templomot.

A környék katolikus lelkipásztori ellátását csak a háborúskodás elmúltával tudta újjászervezni a falu egyházi földesura, a veszprémi káptalan, de 1715-ben a plébániát Siófokon állították fel, és innen látták el a kiliti híveket is. 1747-ben már katolikus kántortanító működött a településen, és a hívek egy haranglábat is emeltek. A káptalan hosszas pereskedés után csak 1763-ban tudta visszaszerezni a katolikusoknak a templomot. Ekkor szervezték újjá a plébániát is, amely egy ideig ellátta Ádánd, Ságvár és Siójut híveit is. A XVIII. század végén a középkori templom már igen leromlott állapotban volt, és kicsinek is bizonyult, ezért a káptalan elhatározta, hogy a régi temető helyén új templomot építtet. A ma is álló, klasszicizáló későbarokk (copf) stílusú templom 1801-1804 között épült fel, legnagyobbrészt Katona József kanonok hagyatékából. A plébániaházat is a kegyúr, vagyis a káptalan emelte 1812-ben. Úgy a templom, mint a plébániaház műemléknek minősül. A templomkertben álló kálvária az egyik plébános, Papp János költségén épült 1855-ben. Ugyancsak ekkortájt alakult meg a máig működő rózsafüzér-társulat. Plébániánk XX. századi lelkipásztorai közül kiemelkedik Huchthausen Lajos (1900-1999), aki papi buzgóságával,tanári bölcsességével és szelíd humorával örökre beírta nevét a Veszprémi Egyházmegye történetébe.

Az újabb időkben a következő változások történtek a kiliti plébánia életében:

• 1987-ben került sor a földrengés által megrongálódott templom statikai helyreállítására.
• 1993 óta a plébánia az újonnan felállított Kaposvári Egyházmegyéhez tartozik.
• 1996-ban kápolnát alakítottak ki a Máltai Szeretetszolgálat vezetése alatt álló Idősek Otthonában.
• 2001-ben a templombelső, 2002-ben a templomkert és a kálvária, 2003-ban a főoltárkép,
• 2004-ben pedig a templomhomlokzat restaurálása történt meg.
• Ugyancsak 2004-ben került elhelyezésre a templomkertben Varga Imre "Mária mennybe fogadása" című szobra.
• 2006-2010  új orgona épült.
• 2012-ben új ablakok kerültek a templomba.
• 2018-ban új tetőt kapott a templom.
• 2020-ban a Kaposvári Székesegyház márvány oltára és ambója lett beépítve a templomba.

Kiliti plébánosai

• Podszlanszky Sztaniszlausz János (1694-1703)
• Fejér János (1764-1768)
• Ágoston László (1768-1787)
• Beke Antal (1787-1797)
• Gerencsér István (1797-1803)
• Bolla György (1803-1816)
• Papp János (1816-1861)
• Szabó György (1861-1885)
• Börzsönyi Antal (1885-1903, sírja a kiliti temetőben)
• Horváth Pál (1904-1935, sírja a kiliti temetőben)
• Huchthausen Lajos (1935- 1972, sírja a kiliti temetőben)
• Heves Lajos Miklós (1972-1993, sírja a kiliti temetőben)
• Szi-Márton János (1993-1995 adminisztrátor, 1995-1996 plébános)
• Wirth János (1996-1997, siófoki plébános, Kilitit oldallagosan látta el)
• Bartos Ágoston Imre (1997-2000, nagyberényi plébános, Kilitit oldallagosan látta el)
• Dr. Gárdonyi Máté (2000-2019)
• Bicsár László (2019- )